Kaszás Benjamin: Sokat köszönhetek a sportágnak
Interjúk

Kaszás Benjamin: Sokat köszönhetek a sportágnak

Az edzői stáb egyik tagja az Egyesült Államokban is szerzett tapasztalatait és tudást szeretné a lehető legjobban átadni a versenyzőknek.

- Mi a háttere annak, hogy az edzősködést választottad új elfoglaltságként, hivatásként?

- A tenisz már gyerekkorom óta fontos része az életemnek és nagyon sok mindent köszönhetek ennek a sportágnak. Így jutottam el juniorként a legfontosabb versenyekre és ennek köszönhetően szereztem diplomát az Egyesült Államokban. Egyszerűen nem tudok és nem is akarok elszakadni ettől a sportágtól. Nagy köszönet a BTC-nek, hogy továbbra is lehetővé teszi számomra, hogy azzal foglalkozhassak, amit szeretek csinálni! Számomra az edzősködés nagyon motiváló és mindig 100%-ot nyújtok, hogy meg tudjam adni a játékosoknak amire a legjobban szükségük van.

- Mit jelent számodra a tenisz?

- Kiskoromban fociztam, aztán jött a váltás. Szüleim levittek Fótra teniszezni egy foci edzés után, ahol kiderült, hogy egész jó labdaérzékem van. Ezután azonnal azt javasolták, hogy menjek át Dunakeszire, mert ott komolyabb teniszlétesítmény van. Úgy alakultak a dolgok, jöttek az eredmények. Pedig elég későn, tizenegy éves koromban kezdtem el teniszezni. Gyorsan sikerült felzárkóznom a magyar korosztályhoz, a 12 évesek között már 10-ben voltam a ranglistán 1 év tenisz után és utána már végig a legjobbak közé tartoztam. A tenisz azóta is meghatározó dolog az életemben mert ez a hobbim és a munkám is egyben.

- Hogyan kerültél a tengerentúlra?

- Az egész rendszer úgy működik, hogy a kinti edzők nézegetik, hogy az eredmények alapján kik lennének jók az egyetemi csapatukba. Én Észak-Karolinában, Charlotte-ban voltam, a Gardner-Webb Universityn. Az edzőm látta a videóimat és az eredményeimet, emiatt ajánlott egy viszonylag elfogadható ösztöndíjat. Ezt el is fogadtam. Már az első évemben kiharcoltam magamnak az egyes számú játékosi poziciót, ami nagyon nagy megtiszteltetés, mert mindig az egyes játékosok képviselik és határozzák meg az egész egyetemet. Ezt kint az Egyesült Államokban máshogy kell elképzelni mint itthon, minden héten cikk jelenik meg rólunk az újságban, weboldalakon és szinte celebként kezelnek minket. Mindenki ismert és bevallom őszintén nagyon élveztem a rivaldafényt. A későbbiekben teljes ösztöndíjat kaptam és megszereztem a diplomámat.  

- Milyen szintű elfoglaltságot jelentett az egyetemi tenisz?

- Két szezon van egy évben: tavaszi és őszi. Az őszi időszak csak felkészítő, a lényeges meccsek tavasszal vannak. Minden héten két-három mérkőzéssel, utazunk ide-oda az Egyesült Államok területén belül. Részben a Keleti parton, Miami South Beachtől, New York-ig mindenhol jártam. Egy szezon alatt lejátszol körülbelül huszonöt egyéni és huszonöt párosmeccset. Mindezt három-négy hónap alatt, emiatt nagy a megterhelés. Ugyanis ezt edzések, tanulás és vizsgák mellett kell megtenni. Életem legkeményebb időszaka volt.

- Mennyit készülsz a mostani napi feladataidra?

- Sokat, nagyon sokat. Fiatal vagyok, huszonnégy éves leszek és nagyon sokat kell tanulnom, hogy jó szakember legyek, de meg van hozzá a kellő motivációm. Úgy érzem, hogy a tenisz az egy olyan szakma, ami folyamatosan változik. Naprakésznek kell lenned, minden egyes edzésre. Rengeteg videót nézek, könyveket olvasok arról, hogyan kell a játékosokkal foglalkozni. Minden tréningen  igyekszem a legmegfelelőbb feladatokat elvégezni a játékosokkal. Velük együtt magamat is fejlesztem.

- A tenisz mellett jut-e időd sporthoz kapcsolódó hobbira?

- Télen snowboardozom és síelek. Nagyapámmal közös kikapcsolódás az FC Barcelona meccseinek a nézése. Minden évben ki is utazunk Barcelonába egy-két meccsre.

- Hogyan kerültél kapcsolatba a BTC-vel?

- Szerintem Magyarországon egyedülálló ez a létesítmény! A klub és az egész felépítési rendszer okkal hasonlítható az Egyesült Államokban található létesítményekhez. Hogyan kerültem a BTC-hez? Régóta beszélgettem arról Borsos Olivierrel, Balázs Györggyel és Babos Csabával arról, hogy idejönnék. A végső döntéshez pedig Babos Timi adta meg az utolsó inspirációt, ez nem titok.